Chapter 12 - Sajnálom...


Szép napot mindenkinek... 
Azt hiszem, nincs sok dolog, amit el kellene mondanom. Köszönöm a kitartásotokat, és azt, hogy annak ellenére is követtek, hogy nem túl izgalmas a történet.

u.i.: Kicsit összezavartam a történetet (szándékosan). Figyeljétek a dátumokat! (a többi résznél is)
~xx

×××


este07.01
Niall becsukta mögöttem az ajtót. Nem gondolkodtam, mert tudtam, hogy meg KELL tennem, így meg is fogom tenni. Az utolsó lehetőségem. 

– Ülj le – mutatott a kis kanapéra, én pedig kérdés nélkül szót fogadtam. Döbbentem követtem a tekintetemmel, amint helyet foglalt mellettem, és dzsekije egyik zsebéből egy kis dobozkát vett elő, majd felém nyújtotta.
– Mi ez? – kérdeztem, mielőtt még elvettem volna tőle.
– Csak nyisd ki – mondta, majd megfogta a kezem, és beletette. Miután tekintetével még egyszer utasított a doboz kinyitására, ismét engedelmeskedtem. Lassan felnyitottam.

Egy aranyos láncon függő szív alakú medál csillogott benne, a halvány fényben, ami a faházat világította be. Akaratlanul mosolyodtam el, amint Niallre néztem.
– Ez gyönyörű… de nem fogadhatom el – próbáltam visszaadni neki, de ellenkezni kezdett.
– Miért ne fogadhatnád el? – kérdésére nem létezett olyan válasz, amit abban a pillanatban elfogadott volna. Mégsem mondhattam neki, hogy azért, mert egy bérgyilkos vagyok. Nem mesélhettem el neki, hogy az egész, az utóbbi hónap… hazugság. Nem mondhattam el neki, hogy már így is épp elég nehezemre esik, de meg kell ölnöm ma este. Nem kérhettem, hogy ne nehezítse meg még jobban.

Végre beláttam, hogy neki van igaza, nyakamba tette a láncot és a konyha felé indult.
– Kérsz forró csokit? – még soha senki nem csinált nekem forró csokit.
– Persze. 

Az utóbbi időben arra jutottam, hogy jobban járok, hogyha nem gondolkodom. A saját akarat bajba sodorja az embereket. Magamhoz vettem a tőrt és csak bámultam magam elé, semmire nem mertem gondolni. Mély levegő… Koncentrálj az üres, fehér semmire. A semmire. 

Niall volt az első ember, akire képes voltam emberként tekinteni, és ez a munka szempontjából rém kínos helyzetbe hozott. Hogy tudnám elvenni valaki életét, akit szeretek, akit szeretnek? Hirtelen nem csak magamra gondoltam, a családjára, barátaira. Szeretik, és ő megérdemli, hogy szeressék. Megölni? Ez nem az én feladatom. Nem kellene, hogy az legyen. Hogy tudnék újra ránézni, úgy hogy már halott, hogy tudnám úgy kezelni, ahogy a többit? Nem értem, hogy tudnám valaha ugyanúgy darabjaira szedni, s meg nem adni neki a kellő tiszteletet, mint a többi egyszerű hullának. Azoknak a névtelen senkiknek, akik a sok pénzzel már azt sem tudják, kit lopjanak meg. Niall nem hasonított rájuk, mégis ilyen helyzetbe került. 

Niall besétált, én pedig úgy néztem rá, mint egy elesett őz. Szörnyen éreztem magam. 

– Mi a baj? – kérdezte, amint rám nézett.
– Semmi – ráztam meg a fejem. Egy egyszerű, magányos könnycsepp gördült végig az arcomon. Niall közelebb lépett, letörölte azt, és átölelt. Ezúttal először, én is visszaöleltem, igazán szorosan, mély levegő. A tőr felszakította a puha bőrt, mélyen sebzett… Halálos sérülést okozva ezzel.
– Szeretlek – suttogtam a fülébe, mielőtt még a földre rántott volna. – Sajnálom – ezt a szót már talán nem is értette. Még néhány percig szorosan kapaszkodtam a vállába, mielőtt elengedtem volna. Angyali arca úgy tetszett, mintha abban a pillanatban is aludna, a vér mennyisége biztosított csak afelől; A küldetés teljesítve! 

A szokásos öröm helyett, lélekszakadva bömböltem, mint egy átkozott csecsemő. Őszinte könnyek mosták az arcom. A patakzó vízesés marta szemem és pokolra kívántam az istenverte megbízót, az apámat, mindenkit akinek ehhez köze volt. De én voltam az igazi szörnyeteg. A szoba fényforrása körül egy légy körözött. Ölembe húztam az élettelen testet, még zokogva puszit nyomtam kusza szőke hajára. Levegőt már nem kaptam a zokogástól, a pislogó fénynél pedig aligha láthattam többet. Az első pillanat volt életemben, amikor vissza akartam tekerni az időt. Csak néhány perccel… De akkor már nem lehetett. 

délután06.29
– Segítened kell rajta – mondta Cassandra és megfogta a fiú kezét, akinek a régmúlt emlékei lepték el az agyát. 

[– Hogy mehet minden ilyen simán annak a félkegyelműnek? Más keményen megdolgozik a sikerért, míg ő besétál az ajtón és a lábai elé borul a világ? – mindig jobb akart lenni Madynél, és rettenetesen féltékennyé tette a lány sikere. Tény, hogy a szerencse Madison oldalán állt, és neki ebből nem jutott, így az apja hamar átpártolt a lány oldalára. Néhány sikeres küldetés elégnek bizonyult, hogy lekenyerezze. Tyler sosem volt olyan lelkiismeretlen, mint a Mady, ez mindig is zavarta a fiút. Ez volt az, ami jobbá tette, ez volt az, amivel elvette tőle az apja kegyét.
– Nem ő tehet róla, hogy képtelen vagy elvégezni a magad feladatát – mondta kegyetlenül Rick, az apja. Csak egyetlen alkalommal nem sikerült teljesítenie a feladatot, a célpont megneszelte a dolgot és külföldre menekült. Sosem bukkantak a nyomára. Magával vitte a megbízó vagyonának java részét. Tyler aznap este 81 botütést kapott két hét magán zárkával, száraz kenyéren és vízen. Az apja szeretetét pedig talán örökre elveszítette.
– Egy alkalom… Egyetlen egy – mutatta az ujjával.
– Madison mindig hatékony… egyszer sem hibázott. Az ő munkája a lefolyóban végzi, a tiéd egy trópusi szigeten, a megbízó pénzével – Tyler erre a szemtelen kijelentésre lesöpörte apja asztalát.
– Rohadék – morogta maga elé. Ismét Mady miatt sikerült összekapniuk. Minden alkalommal, amikor kettejük között beszélgetés alakult ki, a téma Mady sikere, vagy Tyler sikertelensége felé terelődött. A fiú már évek óta képtelen kapcsolatot tartani az apjával, a munkakapcsolaton túl nem volt köztük semmi, csak az az óriási szakadék, amit Mady okozott. Miért nem tudott ő is egy egyszerű csinibaba lenni, mint a többi nő, gondolta végül Tyler.] 

– Biztos vagy ebben? Hiszen Madison Cooperről beszélünk. Megölte az… – Cassandra bólintott – Neki nem lehetnek érzései. Beteg!
– Tudom. Veszélyes. Magára, a fiúra, az emberekre. Tökéletes gyilkos… de egy szar ember – a lány bocsánatkérően lehajtotta a fejét – Sajnálom.
– Nincs mit, tényleg az. De ha ez igaz… segítenem kell rajta. Tudod, mi történik, ha ezt apám megtudja.
– Mi lesz, ha mégis megöli? – vetette fel hüledezve Cassandra.
– Szerintem beszámíthatatlan lesz. Ha érzelmileg kötődött is hozzá, meg fogja ölni, de rájön, hogy hülye volt. Megbánja és két lehetőség közül válogathatunk. Vagy leissza magát, és megöl mindenkit, aki az útjába kerül, vagy nem issza le magát, de megöl mindenkit, aki az útjába kerül.
– Mit akarsz most tenni?
– Ha Mady megöli a fiút, rájön, hogy az egész élete értéktelen volt. A fiú felnyitja majd a szemét. Valószínűleg ráébred majd, hogy a gyilkosság nem normális dolog. De ha a fiú máshogyan hal meg… Talán túllép ezen a dolgon. Meg fogom ölni.
– Mit szól majd hozzá? – tette kezét a fiúéra, őszinte aggodalom futott át az arcán. Féltette Tylert.
– Nem érdekel. A testvérem. Segítenem kell rajta.
– Ugye nem eshet bajod? – Cassandra felemelte a fiú kezét és a szívéhez közel szorította. – Szeretlek – suttogta nehezen – Nem élném túl, ha bajod esne. 

Cassandra Marcello halála után ismerte meg személyesen Tylert. Akkoriban sok más lányhoz hasonlóan ő is csapdájába esett az olasz fiú vonzerejének. Halála után magányos volt, bánatos… Tyler pedig felbukkant. Ty egyetlen hibája az volt, hogy képtelen lelketlenül ölni. Hiába edzett, és gyakorolt. Hiába verte el Madyt minden egyes alkalommal. A sikeres küldetéshez halottak kellettek, nem kettétört sziklák. A gyilkosságok után kegyetlen bűntudat gyötörte minden egyes alkalommal. Tudta, hogy az, amit tesz, nem helyes. 

Sohasem tudott volna olyan szívtelen lenni, amilyen Madison Cooper volt, aki megölte a saját anyját…



17 megjegyzés:

  1. Szia, bár már elmondtam, hogy kicsit nem értem, mégis tetszett ez a rész, mikor megölte Niallt,( vagy nem is tudom mi volt az ott) az nagyon izgalmas volt, dobogott a szívem rendesen. Aztán jött Tyler és Cassandra jelenete, szóval ők egy pár... ez kicsit meglepett. Várom a következőt, mert tisztán akarok látni. Siess!!! :D
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Próbálom most már nem húzni az időt, és szépen lassan kiderülnek dolgok. Madynek meg kötelességei vannak. Nem igazán lehet az ilyesmi alól kibújni. Örülök, hogy nem csak összezavarni sikerült, hanem meglepni is egy kicsit:DD
      ~xx

      Törlés
  2. Hát nekem is zavaros volt egy kicsit. Most akkor megölte és vége a történetnek? Vagy mi lesz ezután?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Attól, hogy megöli, vége kell hogy legyen? Ez még nem egy kerek egész történet. A főszereplő, ahogy a címben is szerepel, a lány. Niall is, de nem csak ő. Szóval...
      Egyébként nem, nincs vége. Lesznek még részek. Látod? nem sablon történet:D
      ~xx

      Törlés
    2. pont ezt szeretem benne h nem sablon

      Törlés
  3. esetleg benne lennél még egy cserében mert másik blogom van?
    http://louistomlinson911224.blogspot.hu/
    majd nálam válaszolj lécci a chatben

    VálaszTörlés
  4. Wooow. Ez zseniális rész volt :D (és még értettem is o.o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, valaki értette?!?!?!?! Akkor bontsunk pezsgőt!!:DD Köszönöm!
      ~xx

      Törlés
  5. Hát én nem tudom, hogy kérek-e a pezsgőből, mert idő kellett, hogy leessen, hogy mi történt, de azt hiszem, hogy Niall halott. Szinte teljesen biztos vagyok benne, ahogy abban is, hogy Tyler a maga nagyon kicsavart groteszk módján fel akarja nyitni a húga szemét, hogy ő is lássa, mennyi szörnyűséget csinált, annak ellenére, hgy Tyler is gyilkos.
    Apropó, Tyler... Cassandrával való kis légyottja meglepett, nem számítottam rá, de a történet kusza együttesével, amitől baromi jó az egész, gondolhattam volna rá. De hát nem vagyok Sherlock...

    Ja, és akkor, hogy megölte. Egyértelmű, ez volt a feladata. Ő meg azt tanulta, hogy el kell végeznie. Igen, ebbe most lehet hogy belekukul, és idegbeteg, meg öldöklősebb lesz, de eddig neki senki nem mondta, hogy életben lehet hagyni valakit, aki rajta van a blokkon fizetés után... Számítottam rá, bár inkább reméltem, hogy megteszi, mert ezzel bizonyította, hogy nincs mindig happy end, ahol jön a kis szőke herceg, és mindent jóra fordít varázsütésre. Imádom Niallt, de csodára ő sem képes, csak ember. Volt.

    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eddig az egyik leghatározottabb kommentelő vagy. Azt hiszem. Ezt már szeretem:DD

      Tyler most igazából kicsit máshogy lát dolgokat, és nem is tudom. talán a következő részből ez is kiderül. Hiszen nincs még vége. Örülök, hogy téged is meglepett. (most van az, hogy hatalmas mosoly ül az arcomon)

      Blokk:DD nem hiszem, hogy legális a meló:DD De igen, ez így van. Én is imádom Niallt, de egy kedves olvasó szerint úgyis mindenki tudja, hogy nem fog meghalni... én pedig nem szeretem, amikor az emberek úgy érzik, hogy tudják, mi fog következni. Mert nem. Ez az én beteg elmém szüleménye:DD
      ~xx

      Törlés
  6. Kicsit nehéz is bármit írni, felkavart egy kicsit. Nem úgy értem, hogy megrendített, hanem inkább meglepett.
    Érdekes a fejezet felépítése. Egy nappal későbbi dátummal kezd a történet, majd visszatekint az előző napra. Egy percig sem gondoltam volna, hogy Mady képes lesz megölni Niall-t, de úgy tűnik, vagyis minden jel arra utal, hogy valóban megtette. Ledöbbentett, de ha így történt, az egy nagyon bátor húzás.

    Meglep a lány eltökéltsége, hiszen megszerette a fiút és a vége, amitől annyira félt és nem akarta, az lett, hogy meghalt és erről csakis ő tehet. Szóval, mondanom sem kell, hatalmas meglepetést okoztál.

    Cassandra és Tyler románca volt a második meglepi, egy pillanatra sem gondoltam volna, hogy összeszűrik a levet. Az apa és Tyler párbeszéde okot ad arra, hogy miért nem jön ki Madisonnal. Hiszen az apja szemében Mady a tökéletes gyilkos, aki mindig sikeresen végrehajtja a kitűzött tervet. Tyler pedig marad az örök második, aki sosem ér fele a lány tökéletességéhez. Hatalmas törés ez számára és ezért sem tudja elfogadni Mady-t. Furcsa családi viszony az övék, de ha átgondoljuk mindezt, akkor érthetővé válik a dolgok miértje.

    Tyler jól látja a helyzetet. Ez is egy különös dolog, hogy a gyilkosság előtti napon beszélnek erről Cassandrával, hogy vajon képes lesz-e Mady megölni Niall-t. Úgy tűnik képes volt. Mady elindult egy úton, amiről azt gondoltam pozitív irányba sodródhat. De a mesében van az, hogy a kegyetlen gyilkosból példás családanya lesz. Lelketlen, könyörtelen nő, akit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Niall sem tudta, és ez lett a veszte. Viszont ott a kérdés, hogy ezután miként tudja a tettét feldolgozni. Hiszen bár nem változott meg, látszólag megkedvelte és sosem értékelt érzéseket váltott ki belőle. Ezt nem lehet letagadni.

    Eddig nem volt szimpatikus Tyler, igazából most sem az, de a kulcs gondolat a kettőjük közötti különbségben az, hogy: "Ty egyetlen hibája az volt, hogy képtelen lelketlenül ölni. Hiába edzett, és gyakorolt. Hiába verte el Madyt minden egyes alkalommal. A sikeres küldetéshez halottak kellettek, nem kettétört sziklák. A gyilkosságok után kegyetlen bűntudat gyötörte minden egyes alkalommal. Tudta, hogy az, amit tesz, nem helyes."

    Uhh, remélem ki tudod bogozni a véleményem lényegét, kicsit összezavarodtam. Nagyon tetszett, meglepetések sokasága került elő és sikerült döbbenetet okozni. :)

    Várom a folytatást!

    puszi, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elképzelhetetlenül örülök most. Két meglepetés egy részben! Nem gondoltam volna:D
      Az, hogy Tyler nem egészen olyan nyomi kis figura, amilyennek Mady látja szintén a keleties vonal, ami eddig még nem egészen bontakozott ki. Ennek a lényege, hogy mindenki jó, csak jó szemszögből kell nézni. Nem egészen jó, de nem is gonosz. Csak egy ember, és az emberek nem makulátlanok.

      A fejezet felépítése azért is ilyen, mert az első részben történtek kissé hatásosabbak, mint a második, és tapasztaltam, hogy ha ez a végén lett volna, mindenki csak erre tudott volna összpontosítani. Pedig a háttérben egy titkos szál bújik meg. Ennek pedig köze van a dátumokhoz... a következő részben ez is kiderül:D
      ~xx

      Törlés
  7. Nem vagyok erős idegzetű, habár végig nézek egy horrort ahol kibelelnek mindenkit, és nem érdekel, de ez, hogy Niall-t megölte...

    Megpróbálok valamit írni, ami normális, de nem tudom, ha lesz-e benne valami. Először is megtévesztettél a dátumokkal, de aztán rájöttem, hogy mi a helyzet(:

    Szóval Madison nagyon elhatározottnak tűnt eleinte, de aztán megtorpant, majd megint elhatározta, és most megtette. Ezért tisztelet jár neki, amiért ilyen határozott. A főhősnő helyzete eléggé bonyolult, mivel két tűz közé került, de ezek szerint sikrült döntést hoznia. Remélem, hogy a jót választotta.

    Tetszett az a kis beszélgetés Tyler és az apukája között, és az, hogy Tyler meg akarja védeni a testvérét. Eddig olyannak láttam aki keresztbe akar tenni neki. Nem tudom mit higgyek... Vagy lehet, hogy most csak azért akar segíteni neki, hogy továbbra is legyen tagja a 'családi business'-nek Madison?! Amúgy meg nem gondoltam volna, hogy Cassandra és Tyler összejönnek, vagy legalább is szeretik egymást.

    Most így a komment végére már eléggé lenyúgodtam, és remélem, hogy a következő rész minnél hamarabb jön, mert kíváncsi vagyok nagyon.. Mindenre. Most is nagyon jó részt írtál mint mindíg. Komolyan mondom egyik példaképem vagy, írás terén!

    With love: L. xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, minden egyes szót. Elképesztő, ahogy képes vagy megérteni Mady álláspontját is, pedig nem is értesz vele egyet! Ez egy nagyon jó dolog, vigyázz rá, hogy megmaradjon:D

      Örülök, ha megértetted végül a dátumokat. A következő részben már ki is derül egy s más. igen...

      Azt hiszem ebbe a részbe túl sok hirtelen meglepetést zsúfoltam. Az egyik még ki sem bontakozott:DD senki sem említette:DD Nem akarok sokat fecsegni, mert a következő részből is kicsúszhat valami, és azt nem akarom...:D
      ~xx

      Törlés
  8. Szia! Szeretnélek megajándékozni valamivel!;) http://mariam-clark-the-game.blogspot.hu/2013/09/dij-1.html xXMariam

    VálaszTörlés